Ez a karikatúra úgy nagyjából 1990 -92 körül keletkezhetett. Mondhatni bosszúból.
A Budai várban rajzoltam a Halászbástya és a Mátyás Templom között. Tulajdonképpen napi program volt a különféle delegációk jöttek mentek és persze a legfontosabbak kocsival álltak be a Hiltonba.
Egyik nap nap Helmuth Kohl és konvoja araszolt el előttünk. Az egyik kocsi ráhajtott a földre a székem elé teregetett reklám rajzomon. Persze az alaposan le volt fóliázva ők meg csak gurultak így nem lett semmi baja. A mögötte érkező fekete kocsi ezt látva megállt én meg felálltam arrébb húzni a cuccot. Éppen nekiláttam letörölgetni a keréknyomokat és láss csodát leereszkedett az ablak és Helmut nézett ki az rajta. (Akkoriban azon kívül, hogy portre oder karikatur bite, csak az árakat tudtam elmondani németül)
Így a tolmács segítségével kérdezte, hogy lett-e valami baja és tartoznak-e valamivel. Én meg csak hebegtem, hogy semmivel, meg, hogy minden rendben. De már akkor ott bujkált bennem a kisördög, hogy azért ennyivel nem ússza meg a dolgot Kancellár barátunk :)
Mivel sikerült meglepnie ezzel az nem várt gesztussal ( az Antal Kormány pökhendiskedő senkihez "le" nem ereszkedő - Horváth Balázst leszámítva- politikusaihoz voltam szokva. ) így aztán nem lehet azt mondani a végeredményre, hogy vérbosszú:)
2/03/2009
A karikatúrista bosszúja
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Indul a heti 1-2 post szezon egészen nyárig rendszeresen jelentkezem a karikatúráim és tetoválásaim közzétételével.
-
Indul a heti 1-2 post szezon egészen nyárig rendszeresen jelentkezem a karikatúráim és tetoválásaim közzétételével. -
Nagyon régen nem blogoltam és őszintén szólva meg is felejtkeztem a jó öreg blogomról. Itt az ideje ismet felvenni s fonalat. Több mint ... -
Megkönnyebbülem.- Hogy miért? Amiatt, hogy nem okoztam maradandó lelki sérülést Tomikának amikor jól kiblogoltam. Nem volt célom am...
3 comments:
hehe, ez jó. bár nekem lennének ilyen jó sztoriim a rajzaim mellé :)
:) Azt mondják ahogy öregszel, egyre élesebben jönnek elő a régi események. Egyébként az utcai rajzolás szinte minden nap hihetetlen jó storykkal árasztja el az embert főleg ha nyitott szemmel él.
szóval a helyszín. akkor ezért... nekem a legjobb sztorim az az rajzolás közben hogy már egy éve gyűjtöm a kiköpött rágóimat (ami lassan kézilabda nagyságú agyformájú gömbbé nőtt) az ablakomban amit kompúter előtt tölött idő alatt fogyasztottam el :)
Post a Comment