Régebbi munka fotó alapján

Vadkond

Fűnyírás előtt gondoltam felmérem a terepet (nem mindegy mibe töröm bele a pengét) Ott találtam erre a fekete lyukra ami morgott. Óvatosan nehogy beszippantson bezoomoltam.  Nem vakond és nem is tasmán ördög. De hát akkor mi lehet ..

Casco

a www.biztositas.hu banner animációjához készült ez a karakterlap.
Szokás szerint több rajz készült mint amennyit az animációhoz fel is használtak.
Nekem újdonság volt, hogy  vektorosan kellett dolgoznom, de az első pár óra kínlódás után már élveztem. A végleges animációt Kázsmér László hozta össze.
Le is szedett pár réteget a méret csökkentés kedvéért, de azért így is szól a kis flash banner csak azt sajnálom, hogy nem lett sötét a háttér mint az az eredeti koncepcióban volt,

Póló grafika …

RIP

Életének 63. évében elhunyt Dienes Gábor Munkácsy-díjas festőművész.

“Dienes Gábor hosszú ideje betegeskedett, halála azonban tragikus hirtelenséggel következett be július 5-én - tudatta felesége, Katona Zsuzsa szobrászművész. Temetéséről később intézkednek.

Dienes Gábor 1948. március 12-én született Debrecenben. A Képzőművészeti Főiskolára 1966 és 1973 között járt, Bernáth Aurél és Iván Szilárd tanítványa volt. 1974 és 1997 között a Képzőművészeti Főiskola tanára, egyetemi docense volt. 1975 és 1978 között Derkovits-ösztöndíjban részesült.”

Engem még a nemrég elhunyt Kokas Ignác vett fel, az akkor még Magyar Képzőművészeti Főiskola névre hallgató intézmény festő szakára. De Kokas mégsem indított osztályt, így kerültem Dienes Gábor osztályába. Az első két évet követően a nagyim halálát követően akadtak anyaigi stb gondjaim, így jó pár évet halasztottam, és különváltak az útjaink.

Sajnos akkoriban elég zaklatott életet élt így inkább festészetével volt rám hatással mintsem tanárként, de tőle szavak nélkül is volt mit tanulni.

Nyugodjon békében!  

Ludas kalendárium kedvcsináló

 

A zsidó törvények ma is jogfolytonosak?

Nem tudom megszokott kezdése-e egy ítélet kihirdetésének, de a bírónő szavai így vezették fel az ítéletet:
"Jogszerű de igazságtalan döntést kellett meghoznom."
Majd az elutasítás felolvasását követően tulajdonképpen bíztatta apámat a fellebbezésre.
Ez volt apám beszéde amit felolvasott:

Tisztelt bíróság!

Az én lelkiismeretemmel összeférhetetlen, hogy amíg anyám él, ne őt illesse ez a kárpótlás.
Ez a per nem arról szol, hogy apám halála miatt édesanyámat ezzel az összeggel kárpótolni lehetne.
Hiszen én is megtehettem volna, hogy a törvény szerint hivatkozva az 1992. évi XXXII. törvény  2. § (3) bekezdésére a nekem járó kárpótlást megigénylem és egyszerűen átadom neki.
Ez a per arról szól, hogy az állam a törvény erejével megfosztotta szüleimet attól a joguktól, hogy házasságot kössenek. Ennek a jogfosztásnak ma az a következménye, hogy Törvény szerint anyám nem tekinthető apám törvényes özvegyének.
Tehát ezt a pert én azért indítottam, hogy ez a jogsérelem, ha egyáltalán lehetséges, valamelyest orvosolva legyen.
Megpróbáltam bebizonyítani, hogy a Törvény tiltása ellenére szüleim magukat ténylegesen  házastársaknak tartottak és úgy is éltek. 1940-től 1953-ig anyám személy azonosságát igazoló okmányaiban,  (így a bejelentő lapján,/a személyi igazolvány bevezetéséig a lakás bejelentő lap
szolgált a személyazonosság igazoláséra/ majd később  a személyi igazolványában is Zsoldos Zoltánné néven szerepelt.
Ezt a becsatolt levelekkel, okmányokkal is alátámasztani igyekeztem. Kell e annál erősebb bizonyíték , hogy a vészkorszakban apámnak egy zsidó internaltnak a nevet hordta, személyemben neki szült gyermeket /mellesleg ezzel az akkori törvények szerint fajgyalázást követett el/ életét veszélyeztetve, sorsközösséget vállalva a zsidósággal.
Mindezek alapján tulajdonkeppen őt is holokauszt túlélőként kéne számon tartani.
Hogy másokért mit tett azt a Yad Vasem elismerés igazolja.
Tisztel bíróság furcsának, sértőnek és cinikusnak érzem alperes álabbi megállapítását- idézem az ellenkérelem második bekezdés, második mondatát.
..." Becsatolta a hazasági anyakönyvi kivonatat, mely Indig Andorral kötött házasságra és nem Zsoldos Zoltánnal kötött házasságát igazolja.."
Szüleim 1940-től 1944-ig éltek együtt amikor is apámat 1944 december 5-en Dachauban megölték.

Akkor mit is kérnek számon tőlem?
Indig Andorral kötött házassági anyakönyvi kivonatát azért csatoltam, hogy igazoljam, miért nem hívják ma is anyámat Zsoldos Zoltánnénak.
Engem megdöbbentett az is , hogy a Központi Igazságügyi hivatal, sem az elutasító határozatában, sem pedig az önökhöz benyújtott ellenkérelmében még csak meg sem említik az anyámat ért jogsérelmet.
Édesanyám az elmúlt évben töltötte be a kilencvenedik életévét. Úgy gondolom, hogy rajta kívül nem sokan lehetnek hasonló helyzetben, így az esetleges javára történő döntés nem bírna precedens értekkel és talán egy kicsit helyre hozna, egy szörnyű kor bűneiből. Ez a lehetőség most a tisztelt bíróság előtt áll.

Kérem éljenek vele! Nem vagyok a jogban járatos ember, de úgy érzem a méltányosság alkalmazása lehetséges lenne.

Köszönöm, hogy meghallgattak.